|
Közben kiderült számomra, hogy anya és apa még merészebbet eszelt ki, (nem bírnak nyugton maradni, folyton kitalálnak valamit) és úgy döntöttek, hogy kipróbáljuk egy kicsit milyen Angliában élni. Ez nekem egy kicsit lassan esett le, de mentségemre legyen mondva, hogy csak alig múltam el 1,5 éves, és igazából akkor döbbentem rá erre, amikor egy szép napon anyával és apával együtt felültünk egy igazi repülőgépre és meg sem álltunk Southamptonig. Anya már egy ideje mondogatja, hogy majd megyünk oda és ott vár apa, de fogalmam sem volt eddig, hogy miről beszél. Az persze feltűnt, hogy apa eltűnt egy időre, de anya mondta, hogy elment dolgozni, és majd jön én meg türelmesen vártam, mert anya eddig mindig igazat mondott nekem, és eddig tényleg mindig hazajött, és most is, igaz elég sokat kellett várni rá (4 hét), de végül hazajött. De aztán összepakoltunk mindent és mindannyian elmentünk oda, ahol eddig apa volt egyedül, hogy egy kicsi szétnézzünk és ismerkedjünk a hellyel. Hát ez elég jól sikerült, mert nagyon szuper játszóterek voltak, meg kacsák egy hatalmas, gyönyörű parkban, akiket mindennap meglehetett etetni. Láttam mókust ugrálni a fák között, cicát sétálni a járdán, szarkát egész közelről, bocit, lovakat és rengeteg birkát legelni a réten. És állítólag láttam Stonehenge-t is, de én sajnos abból is csak a birkákra emlékszem, mert ott még ráadásul meg is etettem őket fűvel és egy kicsit simogathattam is. És megtanultam az első angol szavamat is, mert kiderült, hogy azok a szavak amiket már ismerek, itt is használhatók, csak itt mást jelentenek pl. síp - sheep - birka, kár - car - autó ...... úgyhogy nem tudom mit vannak, úgy oda a felnőttek, szerintem tök könnyű ez a nyelvtanulás dolog......
