Kókai Dávid blogja

Szeptemberben anyu meg apu nyitott valami Baba Mama Klubnak nevezett valamit, és azóta anyunak egyszerűen nincs ideje a blogomat írni, pedig én már annyi új dolgot tudok, hogy muszáj volt rávegyem, hogy írjon már rólam is kicsit. Hol is kezdjem... először is mivel már augusztus óta gyakorlom a járást, mostmár olyan magabiztosan megy, hogy már szaladni is tudok, ha nagyon akarok. Sőt még sikongatni is tudok közben... aztán már egy csomó állatot felismerek és meg is tudom nevezni őket pl. kutya vúvúvúv, cica miauuu, tigris és oroszlán vauhhhhh, majom uuuuuuu, boci búúúúúú, elefánt brüüüüüüü, madár csipcsipcsip, kígyó szszszsz, nyuszi és kenguru hopp hopp hopp. Az autót már régóta tudom hogy brümm brümm, de mostmár azt is tudom, hogy a vonat sihuhuhu és mostanában már annak is hangot adok ha valami leesik puffffff, vagy valaminek nekimegyek bummmmm, ja és persze a hinta hinta - mindent meghintáztatok a hintaszékben a plüsstigrist, a nyuszit, de még a cipőimet is. Az oda oda ismételgetésével gyakorlatilag bármit el tudok intézni illetve magyarázni anyuéknak (add oda, tedd oda, vigyél oda, mutasd meg azt stb.)
Tudok egyedül inni pohárból és egyedül enni kanállal pl rizst a tányéromból. Imádom a tésztát és a rizst minden mennyiségben, na meg persze a túrórudit, de a gyümölcsjoghurt és a virsli is jöhet bármikor. Már csak egyszer alszok napközben 12től általában 15ig mikor hogy sikerül, de mióta járni tudok az éjszakákat is átalszom, reggelente pedig első utam anyuék ágyába vezet, ahol egy kis szeretgetés, idebújás odabújás után modern Kishercegként rohangálok a lakásban :))