
Ebben a hónapban a nappali alvás a központi téma. Nem nagyon megy egyenlőre, anyu nem erőlteti, de nem érti, hogy miért csak félórát tudok aludni egyhuzamban. Hát én se értem, csak azt tudom, hogy annyi izgi dolog van itt ebben a világban, hogy egyszerűen nem bírok magammal, amikor eszembe jut, rögtön felébredek, nehogy lemaradjak valamiről. Arról nem beszélve, hogy a szüleim is csuda viccesek, állandóan kitalálnak valamit, csak hogy mosolyogni lássanak...